Dr. Prezi veszített

„Ez mission impossible!” „Jó kis movie!” „Ez full gáz.” Alig akad olyan mondat, amiben ne használnánk angol szót, ha szükségünk van rá, ha nem. Németh Zoltán prezentációs tréner (alias drPrezi) többek között ezen szeretne változtatni...

"Imádok egyetemistákkal dolgozni.

Tegnap László Szűcs kollégámmal Retorikai Edzőtábort tartottunk s Corvinus Egyetemen az EVK szakkoliban. Egy kis bemelegítés után pár ütés váltás, majd felkészülés a nagy meccsekre. A nap legizgalmasabb része az utolsó hat előadás, ahol 3-3 jelölttel megküzdöttünk egymással, 2 perces motivációs beszédekkel. 

Sajnos tegnap Laci nyert, de készülök a Revansra.

A nap tanulsága: beszélni bárki tud!" - árulta el Németh Zoli a Facebook oldalán...



De ki is az a Dr. Prezi? 

Dr. Németh Zoltán prezentációs tréner, előadó

A PestBeszéd, a BBB Retorika Klubok alapító-elnöke, az Enetha Learning Tudásmenedzsment igazgatója, számos startup kitalálója. A TEDxWoman és a TedxDebrecen szakmai felkészítője.

Jelenleg két nemzetközi szoftveren dolgozik, az egyikkel visszajelzést kaphat az előadó arról, hol helyezkedik el egy szakmai skálán a PowerPointos prezentációja. A másik segítségével le lehetne modellezni a testbeszédet.


Bakóczy Szilvia » Mióta a szenvedélyed a beszéd?

Németh Zoli » Nagyjából 2009-ben eveztem át az értékpapír-piacról a tréningek területére. Az első években legalább 500 napnyi értékesítési tréninget tartottam, de a végén úgy éreztem, nem ez az igazi szenvedélyem, hanem a prezentációs technika. 2010-ben elkezdtem blogot írni a témában. Váltottam, a saját tréningeken már előtérbe került a retorika is, és nemsokára pedig jött az első magyar nyelvű Retorika Klub, ami ma már egy kisebb hálózat.

Bakóczy Szilvia » A honlapodon szerepel a címszavak között a Prezi is, illetve a te művészneved is DrPrezi. Mi köt egész pontosan hozzájuk?

Németh Zoli » Maga a név még a Prezi világhírneve előtt született, de van szoros kapcsolat. Mi egy úgynevezett Prezi Expert csapat vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a Prezi minősített minket mint partnerüket. Elismeri a designt, amit használunk, illetve a tréningtartalmainkat is.

Bakóczy Szilvia » Két mondaton belül két angol szót is használtál, mindkettőnek létezik magyar megfelelője, hogy is van ez?

Németh Zoli » Nem azt mondom, hogy tilos az angol szavakat beengedni a nyelvünkbe, de tudod, amikor az egyik tréningen szó szerint azt hallom, hogy „ez mission impossible, de let’s try it!” vagy azt, hogy „ezt challengelni fogjuk!”, akkor igenis felemelem a hangom, mert tényleg hiszek benne, hogy nyelvében él a nemzet.

Bakóczy Szilvia » Az emberek hány százaléka használja megfelelően a szavakat?

Németh Zoli » Elenyésző. Valahogy úgy van ez, hogy a szüleinktől megtanulunk beszélni, az iskolában megtanuljuk helyesen használni a nyelvet, de hatásosan előadni senki nem tanít meg minket. Pedig, ha kicsit is belegondolsz, az élet összes területén szükségünk van a meggyőző, hatásos beszédre, legyen szó egy felvételiről, egy sima iskolai felelésről, vagy egy vitáról a szüleinkkel, főnökünkkel. Ehhez képest az emberek többsége még bemutatkozni sem tud rendesen, amin nem azt értem, hogy nem tudja elmondani a nevét, és nem tud kezet fogni, hanem azt, hogy nem tudja röviden és érdekesen összefoglalni, hogy mire, büszke, hogy mit kell róla tudni.

Bakóczy Szilvia » A kamaszoknál ugyanez a helyzet?

Németh Zoli » Ugyanez. Elmondok egy példát. Volt egy lány az egyik csoportban, itt a táborban, aki a suli mellett modellkedett, és volt egy saját diákvállalkozása is, két olyan dolog, amire igazán büszke lehet. Ehhez képest mindezt úgy kellett kihúzni belőle. És ez egyáltalán nem egyedi eset.

Bakóczy Szilvia » Ez elsősorban nem kommunikációs probléma, hanem az önbizalommal, öntudattal függ össze, nem?

Németh Zoli » Viszont a hatásos kommunikáció mindkettőt erősíti, fejleszti.

Bakóczy Szilvia » Téged sosem hagyott cserben a szónoki képességed?

Németh Zoli » Dehogynem. Nálam is vannak kifejezetten rosszul elsült mondatok, akár egy-egy fontos előadáson is. Próbálok mindig őszinte lenni ezzel kapcsolatban, azonnal bevallom, ha hibáztam, utólag pedig igyekszem tanulni a hibákból.

A legfrissebb adatok szerint a felsőtagozatos korosztály kétharmadát bántalmazták már verbálisan, vagy fizikailag. Szerinted mennyire csökkentheti ennek az esélyét, ha valakinek fejlődik a kommunikációs készsége, és jobban ki tud állni magáért?

Szerintem jelentősen, hiszen az erős belső tartást nem tudja lerombolni egy külső verbális támadás. De segíthet a függőségek megelőzésében is. Annak ugyanis, akinek van önbizalma, nem lesz szüksége a partidrogokra vagy bármilyen tudatmódosítóra ahhoz, hogy meg merjen szólalni.

Bakóczy Szilvia » Térjünk vissza a helyes beszédre. A fiatalok jobban kommunikálnak szóban, mint a szüleik?

Németh Zoli » Épp ellenkezőleg. Náluk sokkal rosszabb a helyzet, hiszen az interakcióik többsége ma már szinte a neten zajlik. Csetben hívnak randira valakit, a cseten beszélik ki a fontos dolgokat, cseten szakítanak. A mai, rövidítésekkel teli neten élik a világukat. Ugyanakkor rengeteg bennük a nyitottság és az ambíció, úgyhogy nagyon jó velük foglalkozni.

Bakóczy Szilvia » Mikor döntötted el, hogy kitalálsz nekik is egy projektet?

Németh Zoli » Ez konkrétan a kolléganőm Dávid nevű fiához köthető, akit tizenöt évesen ismertem meg. Introvertált alkat révén nagyon nehezen vállalta a szereplést mások előtt, így volt ez a retorika klubban is. Évekig tartó küzdelem volt, de ma már bárhova bátran kiáll, birtokába került ugyanis az ehhez szükséges összes eszköznek. Magabiztos, karizmatikus előadó lett, amivel egyenes arányban nőtt az önbizalma is. Jó volt látni milyen sokat tehet érte a jó beszéd. Már ekkor elhatároztam, hogy egyszer szervezek a fiataloknak egy tábort.

Bakóczy Szilvia » Tapasztalataid szerint a kamaszok hány százaléka olyan, mint Dávid volt 15 évesen?

Németh Zoli » Itt a mostani táborban húszból négy kamasz nagyon stresszes a szerepléstől, de ők azért egy válogatott csapat, a valóság ennél rosszabb. Persze ha az evolúciós reflexeinkre gondolunk, akkor ez így természetes. Csoportban élünk, genetikailag kódolt, hogy egyedül sebezhetők vagyunk. Amikor kiállunk mások elé, ezt éljük meg, ugyanakkor azzal, amit mondunk, illetve ahogy beszélünk, elérhetjük, hogy a csoport tagjai egynek tekintsenek minket közülük. Ez pedig azonnal csökkenti a feszültséget. Egyébként a lámpaláz bizonyos mértékig teljesen egészséges. Kertész Zsuzsa mondta anno: „a lámpaláz a retorikai igényesség jele!” Maximálisan egyetértek vele ebben.

Bakóczy Szilvia » Hogyan néz ki egy nap nálatok a táborban?

Németh Zoli » Az első nap az ismerkedésé, de már itt szóba kerülnek a különböző beszédstratégiák, a nap végére pedig választanak a gyerekek egy beszédtémát. A második nap középpontjában a lámpaláz kezelése és az előadástechnika áll, mindmap-pel fűszerezve. A harmadik napon a beszédtechnika, az artikuláció, a levegővétel és a szép beszéd a fókuszunk. Csütörtökön a beszédek gyakorlása mellett a történetmesélés technikáit és a humor szerepét, használatát ismerjük meg. Az utolsó „hivatalos napon” már színpadon gyakorolnak a gyerekek, hogy szombaton ugyanitt előadhassák a 3-5 perces beszédeiket a szüleiknek.

Bakóczy Szilvia » Mondanál egy-egy konkrét példát, feladatot?

Németh Zoli » Nálunk a feladatok jelentős része játékos. Van például egy, amihez a kulcs az idegen szavak szótára. A résztvevők kapnak egy olyan idegen szót, amiről nem tudják, hogy mit jelent. Kell írniuk egy „profi”definíciót, a végén az kapja a pontot, akinek a definíciója a leghihetőbb volt, azaz akire a legtöbben szavaztak. Máskor el kell mutogatniuk egy-egy verssort, idézetet. Ez a testbeszédet erősíti. A legviccesebbek talán a beszédtechnikai feladatok, melyekkel az artikulációt, légzést, szép beszédet fejlesztjük.

Bakóczy Szilvia » A honlapodon azt írtad, hogy itthon nincs kultúrája a visszajelzéseknek.

Németh Zoli » Nincs. Vagy szétkritizáljuk egymást, lásd iskola, vagy adunk egy semleges, semmitmondó visszajelzést, lásd előadások utáni automatikus taps az üzleti életben. Pedig a visszajelzés fontos önfejlesztő eszközt is jelent.

Bakóczy Szilvia » Ti itt mekkora hangsúlyt fektettek rá?

Németh Zoli » Hatalmasat, ugyanis ez az önbizalom növelésének a legfontosabb eszköze. A diákoknak szükségük is van erre. Az iskolában folyton azt hangsúlyozzák, miben nem elég jók. Erre gyakran a szülők is rájátszanak. Bemennek egy szülőire, és nem azt kérdezik, hogy miben tehetséges a gyerekük, hanem azt, hogy miben kellene javítania? Hazamennek, előveszik a gyereküket, hogy javítsanak ki minden jegyet, ami nem négyes-ötös. Ebből lesznek az átlaggyerekek. Sokkal fontosabb az, hogy kit mi érdekel, mi mozgat, miben jó, és hogyan tudja azt kommunikálni.

Bakóczy Szilvia » Itt a táborban hogyan néz ki a visszajelzés?

Németh Zoli » Szóbeli, írásbeli formája is van, sőt a gyerekek egymásnak is visszajeleznek. Írásnál van nálunk egy lap, amire írunk egy + jelet, és egy delta jelet, utóbbi a változásra utal. Vagyis egyszerre jelezzük a jót, és azt is, hosszú távon miben kellene javítani.

Bakóczy Szilvia » Valahol azt mondtad, bárkiből lehet jó szónok, ezt tartod még?

Németh Zoli » Bárkiből. Ciceró azt mondja, költőnek születik az ember, szónokká válik. Adj nekem bárkit, és én fél év alatt profi előadót csinálok belőle.

  • a
  • a
  • a